8.Fejezet..

Kezeket fel!-ordított.
Nem szóltam semmit csak cselekedtem.Ő közeledett felém.Nem tudtam mit akarhat.Hirtelen megcsörrent a telefonja.Letette majd felszaladt a lépcsőn de közben oda üvöltötte nekem hogy maradj!
Ahogy felért szép csendben odakúsztam a telefonomért majd kimásztam az ablakon.Először egy kicsit messzebb mentem majd elbújtam egy bokornál. Felhívtam Justint.Felvette. Nem mertem megszólalni csak szipogtam.
-Mi a baj cica?:o
-Valaki..A házamban.*szünet*
-Máris megyek.Hol vagy?
-Egy bokornál..
-5 perc és ott vagyok!
-Rendben.Siess!
letettem.Azthiszem túl hangos voltam.Hirtelen hátulról elkapott valaki majd az orromhoz nyomott egy anyagot..Azthiszem volt rajta valami.Elájultam.

                                                   *Ezt már mind Justin mesélte*
Miután elájultál rá 2 percre érkeztem.Hoztam Jeremy pisztolyát.Beléptem az ajtón.Néma csend volt.Körülnéztem lent majd felmentem az emeletre.Fent az ágyad alatt valami kis fedő volt.Felnyitottam.Üres volt,de egy levélke volt benne.:
"kedves lányom!
Ha ezt a levelet olvasod én már nem fogok élni..Hogy sikeres életed legyen e ládikában hagytam neked 2 milliárd forintot.Igaz kérdezni már nemtudod honnan szereztem de úgy gondolom nem probléma.Nagyon szeretlek kincsem.
Leilanne Mccanade 1872.Január 16."
-Ez mi lehet?-kérdeztem ijedten Justintól
-Fogalmam sincs.
-És ez a férfi honnan tudta hogy van nálam pénz?!
-nemtudom.
-És ez a leilanne nem is az anyám!
-Szerintem felesd el..
-Te hülye vagy?!Engem érdekel.
-Jólvan,nemszóltam.De az biztos hogy most menjünk el hozzám és relaxáljunk,pihend ki magad.
-Rendben.-mondtam majd beültem a kocsiba és elindultunk.10 perc múlva ott is voltunk.A házban már ismerős volt a járás mert sokszor jártam már ott.Első dolgom az volt hogy levetkőztem ,rózsaszirmokat szórtam a Jakuzziba és Justinnal együtt beültünk a vízbe.Csak úgy érdekesség képpen elmondom:Jerry bazi nagy!! Na szóval aznap este elcsattant egy csók is:$

Ajkai finom,puhák voltak.Soha nem gondoltam volna hogy egyszer megcsókolom.Csodálatos érzés volt ahogy összeért a szánk.Leirhatatlan...

3 KOMI ÉS KÖVI!:)

7.Fejezet~

Reggel totál fáradtan ébredtem.Egész este fent voltam.Mint egy párduc egyből a telefonomhoz ugrottam.1 új üzenet.Nagyon kíváncsi voltam. Megnyitottam..:
"Találkozzunk a parkban
13 órakor"
Egy kicsit megörültem.Azonnal fel is öltöztem majd elindultam a parkba.Láttam hogy a kedvenc helyén a játszótér melletti kövön ül kezében egy csokor rózsával.Egy kicsit meglepő volt hogy ezek után még virágot is hozott.
-Szia..-vakarta meg a tarkóját szégyenlősen.
-Szia..Sajnálom ezt az egészet.Rájöttem,hibáztam.Nélküled nem tudok élni.
-Semmi gond.Egy kicsit nehézkes megérteni az észjárásodat.Hogy mit is mondjak...Szeretlek♥
-Én is..<3-nem gondoltam volna hogy ilyen hamar megbocsájtana..
Viszont alig hogy kimondtam azt hogy is csörgött a telefonom.Felvettem.
-Helo.!
-hello..William?!*o*
-úgy tudom.:D De térjünk a témára.
-Hallgatom.
-Szóval,mint régebben említettem a klippről van szó.a címe: The magazine. lenne kedve? Ha igen a többit megbeszéljük késöbb.
-Persze hogy lenne!Mi az hogy?!
-Rendben.A plazaban találkozunk szerdán és megbeszéljük.
-Köszönöm!:)Viszlát.!
Justin persze egyből rákérdezett miről van szó.Elmeséltem neki.Azt mondta segít formálni a hangomat aminek nagyon megörültem.justinnal megbeszéltük a dolgokat majd elköszöntünk és hazamentem. Már este volt..Lassan elaludtam amikor hangokat hallottam.Kisétáltam az ajtón majd elmentem a konyhába.Egy fekete ruhás pasit láttam aki egy pisztolyt forditott felém..

6.Fejezet~

Sajnálom Hogy hatalmas késéssel hozom a rész de nagyon sokat kell mostanában tanulnom:|Jó Olvasást!♥


Reggel mikor felkeltem kócos hajamat megigazítottam,elmentem fogat mosni majd felöltöztem.Ma nem volt sok dolgom mert hétvége van ezért csak egy átlagos göncöt vettem fel.Egy JackDaniels-es poló egy fekete nadrággal és kiegészítőkkel.

Ezután nagyon unatkoztam ezért elvittem Laurent sétálni a parkba.A póráza a ruhám színéhez illett.Tisztára mint az ikrek:D A parkot és a házamat egy zebra választotta csak el.Szóval elindultunk.kb 5 perc alatt ott is voltunk.Nagyon meleg volt.A közeli padra le is ültem és napoztam.Egyszer csak halk lépteket hallottam. Valaki hirtelen leült mellém.Justin volt az..

-Szia Amy.

-Szia.

-Beszélnünk kell.

-sóhajtottam egyet.

-Nézd,amióta nem beszélünk hiányzol.Nagyon.*Elővesz egy gyémánt gyűrűt*-Ez a gyűrű a nagymamámé volt.A tökéletes lánynak tartogatom.Úgy érzem megtaláltam.

-Justin,ezt még át kell gondolnom.kérlek egy nagyon kevéske időt adj még.Sokat kell gondolkodnom.

-Persze..De ugye nincs harag?

-Nincs.De egyenlőre csak  barátok.oké?

-Rendben.Csak barátok.-mondta kissé szomorúan majd elsétált.

Egy kicsit elment a kedvem a napozástól ezért hazamentem.Kissé bűntudatom volt.Úgy érzem vonzódom hozzá.De elsietni nem akarom.Egyszerűen szörnyen érzem magam most.A tükör elé álltam és zokogni kezdtem.Valóban szeret engem Justin?!

Úgy érzem igen.Lassan besötétedett.Egészen eddig gondolkoztam.Annyira elkeseredett voltam..Írtam Neki egy SMS-t... Ez állt benne: "Ne haragudj!Szeretlek♥"

Tovább nem bírtam...Végleg rájöttem,szeretem.

5.Fejezet~

Mivel ennél rosszabb már úgysem lehet..Csináltam egy videót Youtubera amin énekelek.Igazából csak azért mert nagyon unatkoztam és kíváncsi voltam mit mondanak a hangomra.Aztán csengett a telefonom: "As long as you lo-lo-lo-lo-lo-lo-lo-lo-lo-lo-lo-love me,love me"♥
-Szia!-szólt bele Brigitte mint ha valaminek nagyon örülne.
-Szius!♥
-Képzeld el hogy az adatokat összekeverték...és...
-És?:o
-Nem kell pacemaker!-Ordítozott és színte sírt az örömtől.
-Kiengedtek?:)
-Igen!*o*
-Azonnal gyere át!:o
-Oksii addigis szia!♥
Olyan érdekes hogy pár pillanat alatt ilyen boldog lettem..És amikor már azt hittem nem is lehetek boldogabb.: Csörgött a telefonom.A szám ismeretlen volt de azért felvettem.
-Hello Amy!
-Jónapot!ön kicsoda?
-William:) A hangja miatt hívtam.Egyszerűen csodálatos!
-Köszönöm:)-mondtam nagyon boldogan.
-Hamarosan elkészül az új albumom.De az utolsó számhoz kéne egy ismeretlen énekes.Nos mivel gyönyörű a hangja én magára gondoltam.Benne lenne?
-Hát mi az hogy!:o
-Rendben,kérem mentse el a számomat és majd valamikor hívom.
-Nagyon köszönöm!
-Igazán nincs mit! -Mondta majd letette a telefont..
Amint mondtam egyszerűen felrobbanok a boldogságtól.

...

Sziasztok! Mostanában nincs sok időm de holnap mindenképpen megírom a részt:) Addigis irok előzetest:
Brigittenek nem kell pacemaker,Amy találkozik a példaképével.:))

4.Fejezet

Ez a történtek után semmi.Nagyon hiányzik Brigitte ,félek elveszítem.Olyan mint ha az anyukám lenne.Nagyon szeretem.De hagyjuk a lelkizést..A lényeg az hogy szóltam Justinnak hogy én inkább hazamegyek sétálva.Kisétáltam az ajtón de ő utánam futott és nem engedett el.

-Ne Amy,Ne menj kérlek!

-De igen,ez egyszerre így nekem túl sok!

Ő erre már nem talált érvet és hagyott elmenni.6 óra fele lehetett amikor már sötét volt.egész lassan lépkedtem a talajon és egy kicsit fáztam is.Ezért begyorsítottam.Olyan nagyon-nagyon gyorsan nem tudtam menni mivel a lábam is eléggé fájt és egy kék folt is volt rajta.Végre otthon voltam.Bent Lauren várt akit a sok esemény miatt nem sokat tudtam foglalkozni.De nagyon most se mert az első dolgom az volt hogy átöltözzek és befeküdjek az ágyba.

-Végre pihenhetek!-mondtam majd sóhajtottam egy nagyot.

De azonban elszóltam magam mert ahogyan befeküdtem az ágyba már csörgött is a telefonom.Justin volt az.

-Szia!Honnan van meg a számom?! 

-Megszereztem-mondta röhögve.

-Mit akarsz?!

-Csak azt akartam mondani hogy tudom hogy nagyon sok minden történt veled mostanában és hogy ez se volt a legjobb látvány de Chris nem nálam lakik!

-Örülök..De nekem kell egy kis idő!És különben miért is kérsz bocsánatot?csak nem tetszek?

-Nem dehogyis ,ezt miből gondolod?!

-Csak.De nekem erre nincs időm Justin!És hidd el nem haragszom rád csak idő kell mire feldolgozom ezt az egészet.

-Jó éjt!-köszönt majd kinyomta..

Borzasztó bűntudat jött rám.Hajnali 3 óráig nem bírtam elaludni.Mint ha éreznék iránta valamit...De 2 nap alatt ez nem lehetséges.Vagy igen?:O

                                                              *********

Reggel nagyon fáradtan keltem.Éjszaka alig tudtam aludni.Viszont ahogy kibújtam az ágyból újra csörgött a telefonom.

-Szia Amy<3-szólt a telefonba Brigitte.

-Brigit jól vagy?*o*

-Sajnos nem.Amint hallod elég szar a hangom mert pacemakerem lesz.

-Az az izé amit a szívhez tesznek be?:O

-Igen...

-Úristen!:(

3.Fejezet~

-Sajnálom kincsem hogy ezt pont karácsonykor kell megtudnod..
-MIÉRT?!
-Tudod az apjától örökölte a szívét..Leállt, de szerencsére hamar a kórházba vitték és vissza hozták az életbe.
-Már megszoktam a csalódásokat.-Mondtam mint ha semmi fájdalmam nem lenne pedig egy világ tört össze a szívemben..
-Drágám,megértem hogy nagyon rosszul esik de Brigitte egy ideig nem jöhet ki a kórházból.-Mondta apa.
Ezt nagyon rosszul viseltem ezért kiszaladtam az ajtón és már mentem is le a lépcsőn.A nagy rohanásban megbotlottam a lépcsőn.Éppen Justin jött arra ,rémülten szaladt felém.
-Amy!Jól vagy?
-Semmi bajom..-Mondtam majd nagy nehezen felálltam.
-De hiszen vérzik a szád!
-Nem mondod?!-a könnyek is elkezdtek folyni a szemeimből és újra elkezdtem lépcsőzni.Mikor végre leértem a földszintre a szájammal semmit sem törődve taxit hívtam.
-Várj!Majd elviszlek!-Ordított utánam.
Mivel más választásom nem volt mert nagyon fájt mindenem,elmentem vele.A kocsija gyönyörű fehér volt nagyon szép.Mielött hazavitt volna bementünk még hozzá valamiért.Na ott volt vége.Egy pasi mesztelenül csinálta a kaját.Akkor még nem tudtam ki az de Justin lassan felvilágosított hogy ő Chris.Leesett az állam:O