-Ne Amy,Ne menj kérlek!
-De igen,ez egyszerre így nekem túl sok!
Ő erre már nem talált érvet és hagyott elmenni.6 óra fele lehetett amikor már sötét volt.egész lassan lépkedtem a talajon és egy kicsit fáztam is.Ezért begyorsítottam.Olyan nagyon-nagyon gyorsan nem tudtam menni mivel a lábam is eléggé fájt és egy kék folt is volt rajta.Végre otthon voltam.Bent Lauren várt akit a sok esemény miatt nem sokat tudtam foglalkozni.De nagyon most se mert az első dolgom az volt hogy átöltözzek és befeküdjek az ágyba.
-Végre pihenhetek!-mondtam majd sóhajtottam egy nagyot.
De azonban elszóltam magam mert ahogyan befeküdtem az ágyba már csörgött is a telefonom.Justin volt az.
-Szia!Honnan van meg a számom?!
-Megszereztem-mondta röhögve.
-Mit akarsz?!
-Csak azt akartam mondani hogy tudom hogy nagyon sok minden történt veled mostanában és hogy ez se volt a legjobb látvány de Chris nem nálam lakik!
-Örülök..De nekem kell egy kis idő!És különben miért is kérsz bocsánatot?csak nem tetszek?
-Nem dehogyis ,ezt miből gondolod?!
-Csak.De nekem erre nincs időm Justin!És hidd el nem haragszom rád csak idő kell mire feldolgozom ezt az egészet.
-Jó éjt!-köszönt majd kinyomta..
Borzasztó bűntudat jött rám.Hajnali 3 óráig nem bírtam elaludni.Mint ha éreznék iránta valamit...De 2 nap alatt ez nem lehetséges.Vagy igen?:O
*********
Reggel nagyon fáradtan keltem.Éjszaka alig tudtam aludni.Viszont ahogy kibújtam az ágyból újra csörgött a telefonom.
-Szia Amy<3-szólt a telefonba Brigitte.
-Brigit jól vagy?*o*
-Sajnos nem.Amint hallod elég szar a hangom mert pacemakerem lesz.
-Az az izé amit a szívhez tesznek be?:O
-Igen...
-Úristen!:(
köviiiiiiit*-*
VálaszTörlés